Vállaj MmNn 9Aat2 o2d E Yyr1aew
| Vállaj | |||
 | |||
| Római katolikus templom. Foerk Ernő tervezte | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vilmos István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4351 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1120 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 51,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vállaj
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″ | |||
Vállaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Vállaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vállaj témájú médiaállományokat. | |||
Vállaj (németül: Wallei) község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.
Tartalomjegyzék
- 1 Fekvése
- 2 Nevének eredete
- 3 Története
- 4 Népesség
- 5 Nevezetességei
- 6 Híres szülöttei
- 7 Galéria
- 8 Jegyzetek
- 9 További információk
Fekvése[szerkesztés]
Vállaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti szegletében, a Kraszna folyónál fekvő település a magyar-román határ mellett, Nyírbátortól 25, Fábiánházától 9, Nagyecsedtől és a romániai Nagykárolytól 11 km-re.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve személynév eredetű. Feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Története[szerkesztés]
Vállaj neve a 13. században tűnik fel a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokaként. 1335-ben már a Gutkeled nemzetség-beliek birtokaként szerepel az oklevelekben Vale alakban.
1354-ben a Gutkeled nemzetségeliek sárvári monostorához tartozott. 1423-ban a Báthoriak nyernek rá királyi adományt, s így az ecsedi uradalom része lett, annak sorsában osztozott. A falu 1746-tól 1945-ig a gróf Károlyiak nagykárolyi uradalmához tartozott.
Vállaj történetének külön fejezetét jelenti a német anyanyelvűek betelepítése. Ennek előzményét az ország, s a legtöbbet szenvedő Szatmár megye akkori állapotában kell keresnünk: A 16. század, 17. századnak és a 18. század elejének török és Habsburg-ellenes harcai miatt, a gyakori járványok, árvizek, a szárazság és az ezek nyomában fellépő éhínség miatt Szatmár vármegye jelentős részén megfogyatkozott a munkaerőt jelentő jobbágylakosság létszáma. 1712-ben például Csanálos, Fény és Vállaj is rövidebb ideig lakatlanok voltak. A vidék földesura, gróf Károlyi Sándor már 1712-ben kérvényt nyújtott be a bécsi udvarhoz, hogy német telepeseket hozzon birtokára. Az első csoport a Duna és a Bodeni-tó közt elterülő ún. felsősváb (Oberschwaben) területekről 1712. július 14-én érkezett Nagykárolyba. Itt és a közeli falvakban 300 család (kb. 1400 fő telepedett le. Gróf Károlyi Sándor a nagykárolyi uradalomban hat sváb telepet hozott létre. Ezek: Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Kaplony és Mezőpetri. A betelepítést fia Ferenc, majd unokája Antal folytatta, egészen a 19. század végéig.
Vállaj sváb betelepítése Károlyi Ferenc korában, 1747 tavaszán kezdődhetett. Az idetelepülők zöme azonban más magyarországi falvakból érkezett, s csak elszórtan az anyaországból.
A község határában található még Ágerdő. A telekhely neve 1430-ban tűnik fel, ekkor egy Börvely határában fekvő erdőt hívnak így. Az Ágerdő név ma egy dűlőt és egy tanyai települést jelöl, Vállaj keleti határában, közel a román területen levő Börvelyhez.
1950 és 1955 között Vállaj Mérkkel volt egyesítve Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt.
Népesség[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 61%-a magyar, 39%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
Vállaj nevezetességei:
- a csűrök
- a római katolikus templom, amelyet Foerk Ernő tervezett
- a tó
- a temetőkápolna
- az emlékművek (első világháború-s, második világháború-s és a málenkij robot emlékmű)
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Fodor István, az Ericsson Magyarország exelnöke, az egykori Bölcsek Tanácsának tagja, a BKK Zrt Igazgatóságának volt elnöke
- Danku Csaba, a Nemzeti Választási Iroda volt elnökhelyettese, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára
Galéria[szerkesztés]
A málenkij robot emlékműve
A tó a szigettel
Horgásztó
Cifracsűr
A templom légifotója
A római katolikus templom belülről
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk[szerkesztés]
- Vállaj önkormányzatának honlapja
- Vállaj az utazom.com honlapján
- Kardos Dezső: Vállaj község története Kiadta: Vállaj Önkormányzata, 2000. ISBN 9630062704
- Légifotók a templomról
Nyíregyháza
Ajak
Baktalórántháza
Balkány
Csenger
Demecser
Dombrád
Fehérgyarmat
Ibrány
Kemecse
Kisvárda
Mándok
Máriapócs
Mátészalka
Nagyecsed
Nagyhalász
Nagykálló
Nyírbátor
Nyírlugos
Nyírmada
Nyírtelek
Rakamaz
Tiszalök
Tiszavasvári
Újfehértó
Vaja
Vásárosnamény
Záhony
Sablon:Szatmár
Földrajzportál
Magyarország-portál